Egy napon – el kell menni…
Ha majd e világból el kell menni,
nem fogok senkitől elköszönni!
Itt hagyok mindent, amiért érdemes volt élni
amiért érdemes volt reggel felébredni.
Maradjon minden úgy mintha itt lennék,
maradjon minden valós – és ne emlék.
A maradók csodálják a felkelő Napot,
mely életre cirógatja az elvetett magot,
hallgassák Lisztet, hallgassák Bartókot,
szeressék ahogy van a TEREMTETT VILÁGOT…
Ha eljön a végső óra…
Várva a hívó szóra
imádkozom Istenhez;
teremtsen lelkemben rendet!
Vezesse lelkem a transzcendens világba,
mert megfáradt itt e földi bolyongásba.
Nem hagyok örökül talmi kincseket;
legyen az utódok jussa is : – ” Hit, remény, szeretet.”
Éles Mihály
2011.augusztus 14.