Kedves Imre! Magam is gyakran átélem ezt az érzést . Számbaveszem gyermekkorom s felnőttkorom emlékeit , hogy kik mentek el mellőlem és lehangol, hogy egyedül maradtam ! S ha virtuálisan is de nekem kell majd kimondanom az utolsó szót!
Mama és Papa, kéz a kézben, sétálnak már hatvan éve. E hat évtized mit hozott? Két gyermeket és hat unokát, kik úgy szeretik Papát s Mamát! Mama szÃve oly jó meleg, mint a sütÅ‘, miben sütijét leled. Kezeivel megcirógat fÅ‘ztjével meg jóllakat. Gondoskodik mindenkirÅ‘l! Szeretet árad szemeibÅ‘l, csillagok ragyognak arcán – az […]