” …egyszer majd el kell temetNI és nekünk nem szabad feledNI a gyilkosokat néven nevezNI!” Az emlékműsor az ’56 – os forradalomból csak Nagy Imre kétségbeesett rádiószózatát idézi a magyar és a világ népéhez, valamint Tamási Áron Magyar Fohász című írását. És mégis ötvenhatról, ötvenhatért szól Ady, József Attila , Pilinszky János, Nagy Gáspár, Reményik […]
” …ide a Trónt! a világ végén jártam s otthagytam a látogatás jelét! Buddha ránézett, hosszan, szánakozva, és felemelte lassan a kezét, és megszólalt: – Te nyomorult majom, te te barbár ész és erő – szörnyeteg, azt hiszed, hogy míg féktelen hatalmad harc és önzés fűti , lebírsz engemet? ” ( Szabó Lőrinc: Szun Vu […]
Kapott feladatom, hogy három percben beszéljek a paraszti élet a paraszti munka nehéz, olykor embertelen megpróbáltatásairól. Tartok tőle, hogy bár nem vagyok egy szószátyár ember mégis túllépem néhány másodperccel ezt az időkorlátot. Aratási ünnepre jöttünk bár már közelebb van a vetés ideje mint az aratásé, de a szándék, hogy az aratási ünnep hagyománnyá nemesedjen, feledteti […]
A várossá válás harmincadik évfordulóján lehetőséget kaptam, hogy nyolc percig beszélhetek a tiszaszederkényi város rész múltjáról, jelenéről. Nehéz, majdhogynem lehetetlen vállalkozás, nyolc évszázad történéseit,még rövidre szabva is, a teljesség igénye nélkül megrajzolni. Szederkény története ugyanis Magyarország történetének a lenyomata, az ország történelme pedig nem volt híján zivataros évszázadoknak. Az adatolást Cseterki Sándor Tiszaszederkény története című […]
Csak a nagy ég a tudója, ( én csak sejtem) hogy miért a közöny, a minden mindegy magatartás, múltunk nagybetűs napjainak felejtése. Az egyik nyilvánvaló ok: az elmúlt évtizedek agymosása, nemzetietlenítése, hazugságai talán mélyebben ivódtak az emberek tudatába, kitörölhetetlen nyomot hagyva a lelkekben. Most , amikor tényleg minden kényszer nélkül, felszabadultan ünnepelhetnénk – amúgy tragikus […]
” Alig van ember, kinek keblében a jó és a szép magvai a természettől hintve ne lennének…” ( Kölcsey Ferenc : Parainesis ) Az elmúlt két évben az eddig sorszámozott iskolák sorra vették fel történelmünk nagyjainak a nevét, ügyelve arra , hogy ezek a nevek már “időtállók” legyenek. Ehhez a folyamathoz csatlakozott az Általános Művelődési […]
“Magyarország rosszul volt, meglehetősen van, de jól lesz!” ( Gróf Széchenyi István) A história szerint már a 17. század emberét is foglalkoztatta a Tisza ármentesítése, azonban a történelmi helyzet a technika fejletlensége akkor még nem tette lehetővé a beavatkozást. A 19. század első felének viszonylagos békéje, háborúmentes évei kedvező alkalmat kínáltak arra, hogy megoldják azokat […]
Elhangzott a névadó ünnepségen 1992 november 20 – án. Megtisztelő feladatom, hogy röviden szóljak Vásárhelyi Pál életútjáról, a kétszázadik születésnapján. Azzal a reménnyel állok itt, hogy az önökben és bennetek élő Vásárhelyi képet, néhány színnel gazdagíthatom, s ezzel jó szolgalatot tehetek Vásárhelyi Pál emlékének. A századik születésnap megünnepléséről életrajzírója Gonda Béla könyvéből a következőket tudjuk […]
– A hetvenes évek közepén, egy író-olvasó találkozón, Végh Antal pályakezdéséről szólva elmondta, hogy kik s hogyan álltak mellé és követték nyomon szárnypróbálgatásait. Elsők között említette Szabó Pált és Veres Pétert. A kérdésre, hogy vajon elégedett lenne – e, Szabó Pál ha élne és elégedett – e saját írói teljesítményével – Végh Antal? Végh Antal […]
Emlékeznek még?!… Ugye emlékeznek arra, hogy Miskolcon, felnőtt emberek ,,tüntettek”- kiabáltak önfeledten Bokros Lajos megszorító csomagja mellett . – ,,I love you, Lajos” feliratú trikókban feszítettek. Szeretlek, Lajos – nevetgéltek, mosolyogtak ránk a képernyőről, tekintetükben biztatás: szorítsd a nyakunkat, szorítsd csak, Lajos! Hát ilyen az ember – ezt tudomásul kell vennünk, bár nem természetes – […]